A rendszer az U.S.A.-ból származik, ott már 1963-ban, Chicagoban elkezdték alkalmazni kiemelkedő sikerekkel a hatalmas autópálya forgalmak miatt. (Eisenhower Expressway, először még manuálisan!!! egy forgalom irányító kezelte a helyszínen) Európában 1970-ben Franciaországban, Párizsban lett néhány telepítve, később több fejlett országban is megjelent, mint pl; Egyesült Királyság, Hollandia, Németország, Belgium. A ramp metering egy olyan közlekedési lámpát alkalmazó intelligens közlekedési rendszer, amely az autópálya felhajtók végén szabályozza a főpályára felhajtó járművek számát/arányát. Ez a szám/arány mindig optimalizálja a főpálya folyását (forgalmát) és minimalizálja a főpályán lévő torlódást. Ezek a számok lehetnek előre meghatározottak (régebbi mérések alapján), de lehetnek valós idejű, folyamatosan az aktuális helyi (az adott felhajtó környékén) vagy az egész hálózatra kiterjedő forgalomi mérések adatai is. A detektorok forgalmat (jármű/óra), foglaltságot (%) és sebességet (km/h) mérnek, a rendszer ezekből az adatokból számol. A rendszert lámpát időzítő algoritmusok és a főpályán elhelyezett hurokdetektorok által mért valós idejű adatok teszik még hatékonyabbá. A főpályára felhajtó járművek szabályozása által a főpálya forgalma következetesebbé, egyenletesebbé válik, a meglévő autópálya kapacitás hatásosabb kihasználtságát teszi lehetővé. A ramp metering egy hatásos eszköz a torlódási és biztonsági problémák meghatározására, csökkentésére, amelyek egy adott ponton vagy egy adott autópálya szakaszon jelentkeznek, és elősegíti a könnyebb és biztonságosabb besorolást a főpálya forgalmába. Jármű csoportok helyett csak 1-2 járművet enged fel egyszerre, melyek sokkal könnyebben besorolnak még a sűrűbb forgalom esetén is, elkerülve ezzel a dugó és a gyakori balesetek kialakulását is. A ramp metering fejleszti az egész hálózat forgalmi teljesítményét a főpálya átlagos kapacitásának és az utazási sebesség növelése által, és egyaránt vezet üzemanyag fogyasztás és a gépjárművek által kibocsátott szennyezések csökkenéséhez.
E
Intelligens közlekedési rendszereket alkalmaznak olyan helyeken, ahol már nincs lehetőség a meglévő infrastruktúra bővítésére. Helyhiány, beépítettség esetén pl. nagyvárosokban, különböző politikai, demográfiai vagy környezetvédelmi problémák miatt és anyagi támogatás hiánya esetén is, miszerint kevés tőke befektetésével arányítva jelentős javulásokat lehet elérni az autópálya forgalomban.